Bors újság, 2008. augusztus 29, péntek.
Ezt a "vezércikket", bevezetőt vagy mit találtam rögtön a második oldalon.
Nagyon sok hozzáfűzni valóm lenne, de felesleges bármilyen szó, beszéljen magáért Földvári Zsófia írása. Azt hiszem találkozni fogunk még itt a blogon evvel a névvel, mert felül(alul) szárnyalhatatlanok az írásai. Tudom, hogy a bulvár megkövetel egyfajta stílust, pimaszságot, igénytelenséget, de szerintem ez valóban belőle jön...
No comment.
Mindig elönt a kéjes izgalom, amiokr hírességeket látok sárban fetrengve, vagy sírva az életükért könyörögni. Olyankor meglátom bennük az embert. Mert egyébként mit mutatnak magukból? Koktélruhában pózolnak a vörös szőnyegen, vakítóan fehér fogsurukat villogtatva kacagnak a kamerák kereszttüzében, pajkosan össze-összekacsintanak a filmbemutatón, miközben lazacot esznek és pezsgőt isznak. Az újságok hasábjain egzotikus luxusútjukról készült képeiket mutogatják, és csupa kedves, szép történetet mesélnek magukról. Ez a tökéletesség már unalmas.
Én a néző az igazi arcukra vagyok kiváncsi.
Szeretném tudni, hogyha kiveszik a színes kontaktlencsét akkor milyen a szemük igazi színe? Tudni akarom, hogy a hasukon van e zsírpárna, hogyha nem eplilálnak mennyire szőrös a lábuk és hogy a porcelánra sminkelt arcukon éktelenkedik ragya? Hajt a vágy, hogy megtudjam, mit gondolnak magukban, amikor felveszik a kirakatmosolyt, mert meg akarom ismerni a bensp énjüket. Miért is ne akarnám? Hiszen őket nézem minden este! Ők olvassák a híreket, játszanak a kedvenc sorozataimban, szerepelnek színházak színpadjain, plakátokon mosolyognak rám és tegezve köszöntenek a reklámokban.
Ezért olyan édes, amikor szenvedni látom őket. Amikor remegő kézzel pókpetéket emelnek a szájukhoz, amikor a sírástol remegő hangon könyörögnek a szakadék felett, olyankor szempillantás alatt hétköznapi emberré válnak. Megmutatkozik az az oldaluk, amellyel azonosulni tudok. Ha egy lassan végiggördülő könycsepp útját követem a koszos arcukon rájövök, hogy nekik sem egyszerű az élet, és hogy ők is keményen megdolgoznak a pénzükért. Most pedig az a feladatuk, hogy engem szórakoztassanak. Hát akkor fájjon nekik! Ettől lesz jó a műsor.
